December 6-án, Miklós napon, a Mazsola csoportba is ellátogatott a Mikulás. Jó nehéz zsákkal érkezett, amelyet Olivér segített becipelni. Két verssel és három énekkel köszöntöttük, majd miután a gyermekek meghallgatták, hogy miket figyelt meg viselkedésükről a „nagy szakállú Télapó” és megígérték, hogy ezentúl nagyon jók lesznek és otthon is szót fogadnak, megkapták a várva várt csomagjaikat. Nagyon ügyesek voltak, mert -ahogy megbeszéltük-, csak egyetlen szem szaloncukrot fogyasztottak el a csomagról. Bár a havazást hiányolták, de a jó öreg Mikulás távozása után vidáman szaladgáltak az udvaron.
„Szent Miklós a hulló hóban puttonyával körbe jár.
Bekopogtat minden házba, minden embert megtalál.
Mosoly ül az öreg arcon, merre ő megy hull a hó,
nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét.
Ajándékát hátán hordja, szíve csupa szeretet.
Mindegy neki, jó vagy rossz vagy, szeret minden gyereket.
Mosoly ül az öreg arcon, merre ő megy hull a hó,
nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét.”
Gyuricsánné Pleva Éva
óvó néni
