Megkezdődött a DIFER – az iskolakezdéshez szükséges alapkészségek vizsgálata a tanköteles korú óvodásaink körében
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (45.§ (2)) ide vonatkozó része kimondja, hogy „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 18-áig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”

Ha nagyszüleink saját életükről mesélnek, biztosak lehetünk benne, hogy történeteiket átitatja a természet. Vagy azért, mert mindennap gyalog tették meg az utat az otthonuk és az iskola között talán épp egy földúton poroszkálva, vagy mert a játék számukra egyet jelentett a szabad ég alatt eltöltött idővel, vagy azért, mert szüleik őket is bevonták a földek megművelésébe, a háztáji állatok gondozásába, a kert rendben tartásába.
Míg a természettel való kapcsolatteremtés generációkon át elkerülhetetlen és alapvető része volt a családok életének, addig napjainkban sokkal inkább egy tervezett program a nap vagy a hétvége folyamán. Ma már sokkal tudatosabb odafigyeléssel kell – sőt muszáj – életünk részévé tennünk a természetet!
Ha kisgyerek van a családban, magunk is tapasztalhatjuk, micsoda élvezettel veti bele magát a természet „játékaiba”: leveleket gyűjt, pocsolyában játszik, pillangókat kerget, bogarakat tanulmányoz. Az emberben veleszületett érdeklődés van az élő környezet, a növények és állatok megismerése iránt, hiszen az ősidőkben évezredekig, sőt évmilliókig ez volt az életterünk.
Ma sokan csak eszközként gondolnak a természetre, pedig bizonyos értelemben még mindig a túlélésünket szolgálja: táplálékkal, vízzel lát el, számtalan használati tárgyunkhoz szolgáltat alapanyagot, gondoskodik róla, hogy télen is meleg legyen az otthonunkban, sőt, akár energiát is termel számunkra – gondoljunk a szél- vagy a napenergiára. De, ami még fontosabb: megtanít az életre!

Idén ismételten ”Új évi malacságok” címmel indítottuk az újesztendőt a Vackor csoportban. A kis malac és a farkasok című mesét báboztam, el és játszottuk közösen a gyerekek nagy örömére. A mese és szereplői gyakran előkerültek a mozgásos játékok kapcsán, ahol örömmel bújtak a malacka bőrébe. Rajzaikban megörökítették a kis malac otthonát.
A csoportba belépő felnőtteket újévi jókívánságokkal köszöntöttük, hogy jól alakuljon a sorsuk az elkövetkezendő esztendőben. Az ünnepkörhöz tartozó hagyományok keretében ellátogattunk László Géza bácsiékhoz, aki a sertéstartásról és takarmányozásáról tartott beszámolót az óvodásoknak. Köszönjük a lehetőséget, mert így gazdagította a gyermekek ismereteit az adott témában. Nagy öröm volt ez számunkra, mert így természetes környezetükben találkozhattak a malackákkal. Ennek örömére sokan malac ólakat építettek az oviban, malackáknak főztek kukoricát. Útkereső játékokkal a finommotorikát, szem-kéz koordinációt és koncentrációs képességeket fejlesztettük. Barkácsolt memória kártyákkal, tapogatós játék keresőkkel színesítettük a délelőttjeinket. Kukoricát, búzát rakva a gyógyszeres dobozokba, matricákkal feldíszítve csörgőt készítettünk. Az elkészült hangszerekkel malackás dalokat énekelve fokoztuk a hangulatot.
Bekéné Kotvics Edit
óvodapedagógus

Karácsony előtt, az előző évekhez hasonlóan adománygyűjtést szerveztünk a rászoruló családok részére, A Covid 19 miatt kialakult helyzetben tartós élelmiszert, tisztítószert, és tisztálkodási szereket vártunk december 14-ig. Hálásan köszönjük a sok alapvető élelmiszert, édességet, stb.,ami a két intézményi egységben felajánlásra került. A csoportok óvó nénijeivel egyeztetve, 12 rászoruló családnak tudtuk az adományokkal boldogabbá, meghittebbé tenni a Karácsonyát.
Ezúton is köszönjük a támogatást, jó szándékot, mert "Adni jó !!"
Bencsik Anita
óvodapedagógus

      

 

tehetsegprogram

tamogataskezelo

emberieroforras1