Az iskolakezdéshez szükséges alapkészségek vizsgálata

Felmerült a kérdés az új törvény hatályba lépésével - szükség lesz-e még a DIFER mérésre?

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (45.§ (2)) ide vonatkozó része kimondja, hogy „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”

A Parlamentben közben a január 15-i határidőt módosították január 31-re.

Míg korábban az óvoda felelősségébe tartozott annak megítélése, hogy a gyermek iskolaérett-e, addig az új törvénnyel ez az Oktatási Hivatalhoz került át.

Óvodánkban január közepétől mindig megkezdtük a nagycsoportosok körében a DIFER vizsgálatot. Ez egyfajta teszt, amely az eredményes iskolakezdés előfeltételét képező elemi készségek diagnosztikus értékelését teszi lehetővé.

Úgy gondoljuk, hogy a törvény módosítása ellenére fontos, hogy képet kapjunk a tanköteles korú gyermekek elemi készségeiről, hiszen még mindig van fél év arra, hogy erősítsük, fejlesszük a gyermekeket a lemaradást mutató alapkészségeikben, amelyek a későbbi önálló tanulást teszik lehetővé.

A DIFER feltérképezi az írásmozgás-koordináció fejlettségét, amely az íráskészség elsajátításának előfeltétele. Megnézi a beszédhanghallást, amelynek fejlettsége az eredményes olvasástanulás feltétele. Vizsgálja a relációszókincs fejlettségét, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele. Vizsgálja a matematikai tanuláshoz elengedhetetlen elemi számolási készséget, valamint a tapasztalati következtetést és a tapasztalati összefüggés-megértést, amely a kritikus tanulás feltétele. Méri továbbá a beilleszkedéshez, iskolai léthez és a fejlődéshez nélkülözhetetlen szociális készségek szintjét. Akar-e tanulni, képes-e együttműködni. Azaz, feladathelyzetben milyen a gyermek feladattartása, feladatvállalása, kitartása, érzelmi viszonyulása, koncentrációja. Társas feladathelyzetben milyen a társakhoz való viszonya, mennyire képes a késleltetett utasítások megtartására.

A DIFER mérés minden területen öt fejlődési szakaszt különít el. Előkészítő, kezdő, haladó, befejező és optimum szintet. Egy nagycsoportos gyermek akkor tudja többé-kevésbé kudarcok nélkül megkezdeni az iskolát, ha képességei már az utolsó három szakasz valamelyikében helyezkednek el. 

Ez az egységes vizsgálati rendszer alkalmas az iskolakezdéshez szükséges alapkészségek szintjének mérésére, kontrollálására. Megmutatja a hiányosságokat, s iránymutatást ad a további teendőket illetően.

Aszódiné Magyar Beáta

intézményvezető

      

 

tehetsegprogram

tamogataskezelo

emberieroforras1